Na, akkor kezdjük talán Terminátorral.

Terminátort örökbefogadták mégpedig sérülten. Azért döntöttünk a kihelyezése mellett ilyen állapotban, mert mint tudjuk ő elég rosszul volt szocializálva, mondhatni félvad volt. Gazdija vállalta a kutyust minden bajával és tulajdonságával együtt, tisztában lévén azzal, hogy kemény fába vágta a fejszéjét.

Természetesen minden szükséges instrukciót megadtunk neki útravalóként, kapott oltást is és parazitamentesítést minden eshetőségre felkészülve.

Nos, az sem semmi, hogy milyen jól sült el az elgondolás, hiszen Termi kedves kutyussá változott lábadozása alatt, de ráadásul mivel senki nem merte nagyon vállalni az öt növekedési zónát érintő törések operációját, addig szervezkedtünk, míg Termi ezt megunván felállt!!!!!!!!

Ez elméletileg ilyen sérülésekkel lehetetlen, de a gyakorlat és a biológia ismét rácáfolt a tudományra. Hja, és nem véletlen kapta a Terminátor nevet, ugye... ;)

Azt viszont minden szakember 100%-os biztonsággal állítja, hogy ez hosszútávon nem fog így működni, előbb-utóbb biztos fájdalmai, problémái lesznek. Addig azonban amíg elkerülhetetlenné válik a műtét, hagyjuk a kutyust kibontakozni.

Hasonló az eset mint a kis Samunál. Ugye ott is az örökbefogadás után hónapokkal később került sor a korábban betervezett műtétre. Termi személyes adományait  is zároltuk a felhasználásig. Hiszen az az ő kis egészségének záloga. Nagyon köszönjük mindenkinek a segítséget és remélem teljesítettük ígéretünket, miszerint szerető gazdihoz juttatjuk és boldog kutya lesz. :)

Ja, az alcímre visszautalva folytatom a következő cikkel... :))